A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki: a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.
Az adó alanya főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel.
Illetékes hatóság: Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.
Az adó alapja:
- A személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
- Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.
- Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
- Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.
Az adó mértéke:
1. Személygépkocsik esetében, ha az adó alapja a teljesítmény, a gépjármű
- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
- gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
- gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
- gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
- gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt
2. Az adó alapja a gépjármű önsúlya: minden megkezdett 100 kilogrammja után:
- a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft,
- az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.
3. Tételes adók:
- az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
- a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.
Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja.
Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.
Adókedvezmény:
A gépjárműadóról szóló törvény szerint
- 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
- 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
- Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az adókedvezmény mértéke:
- 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után az adóévre az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 10%-a
- 60 járat felett az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 20%-a.
Adómentesség:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § bizonyos esetekben mentességet engedélyez a gépjárműadó alól: egyes esetekben feltételhez kötött személyes mentesség, más esetekben tárgyi mentesség léphet fel. Ilyen pl. a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség.
A súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a
nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.
Bejelentési kötelezettség: Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):
1. a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),
2. az adófizetési kötelezettség szünetelését,
3. ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt.
A bevallás papír alapon nyújtható be.
Bevallási kötelezettség: Általános esetben nincs.
Az adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg. Az adózás rendjéről szóló törvény 176. § (1) bekezdése alapján a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében bevallásnak minősül.
Gépjárműadó bevallást kell benyújtani az alábbi esetekben:
- adómentesség címén, ha
a) az adóalany költségvetési szerv,
b) alapítvány, egyesület a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c) autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.
d) egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
e) tűzoltó szerkocsi,
fa) súlyos mozgáskorlátozott adóalany gépjárműve,
fb) súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító szülő (adóalany) gépjárműve,
fc) cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító szülő (adóalany) gépjárműve,
g) környezetkímélő gépkocsi. (A tisztán elektromos, a külső töltésű hibrid elektromos, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépjármű, valamint a nulla emissziós gépkocsi minősül környezetkímélő gépkocsinak)
h) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja,
i) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában lévő gépjármű
- szüneteltetés miatt, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.
- kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (4)-(7) bekezdése alapján.
Kapcsolódó jogszabályok
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 176. §,
- a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
- 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről.
Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
Fizetési határidő és számlaszám
A gépjárműadót az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Mályi Község Önkormányzat Gépjárműadó Beszedési Számlájára kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.
Ügyintéző: adóügyi ügyintézők
Nyomtatvány: elektronikus ügyintézés, nyomtatvány