Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145%-át (41.325 Ft), ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
- az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át (38.475 Ft) a megelőző pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt.-ben meghatározott értéket.
Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (570.000 Ft), vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000 Ft)
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek helyzete alapján jogosult ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és - a feltételek fennállása esetén - a szünidei gyermekétkeztetésnek, tárgyév augusztus és november hónapjában pénzbeli támogatásnak, valamint az e törvényben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet,
- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
Határidők
Az eljárás az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon, a hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.
Az ügyintézési határidő sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban hatvan nap.
Sommás eljárásnak van helye, ha
- a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
- nincs ellenérdekű ügyfél.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be
- az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
- az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.
Ügyintézés díja: a gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli.
Ügyintézés kezdeményezhető: ügyfélfogadási időben kérelem benyújtásával.
Ügyintéző: szociális ügyintéző